2014. május 10., szombat

Addikció

Nehéz dolog az őszinteség. Mert vallom, hogy másként élni nem érdemes, de ha az ember őszinte, akkor számítson rá, hogy nagyon sok ellenséget szerez magának az idők folyamán. Most nem kellene eltévednünk azon a vonalon, hogy idő márpedig nincsen is, csak a tudatunk egy bizonyos polcán kezeljük az emberi ész által felfoghatatlan egyéb kacatok között azt a valamit idő címen, amit másként nehéz lenne, de szükségünk van rá téveszméink igazolásához.
Szóval térjünk csak vissza az őszinteségre! Most készülök éppen "őszintén" lehülyézni minden fejlett civilizációban élő embert. Csak mert ki merem mondani, hogy FÜGGŐK! Méghozzá egy olyan függőség rabjai amit nem önszántukból vettek vállukra, nem élvezetből kapaszkodtak belé, hanem együtt örökölték a civilizációval, mint természetes részét az értékrendnek.
A függőség tárgya: A PÉNZ!
Mert szeretném látni, hogy ki meri azt állítani, hogy nem szerepel a fontossági sorrendjében az első három hely valamelyikén a pénz! Méghozzá már a legtöbb esetben nem is csak valamilyen mellékes szükségesség címén, hanem főhelyen, mint cél. A pénz megszerzése mindent átsző modern civilizációkban. Ez határozza meg a politikát, a társadalmi életet, a hétköznapokat, mentális állapotunkat, egyszóval minden olyan fontos területen berágta magát életünkbe, hogy az már nem egyszerűen természetes, hanem egy olyan fokú függőséget alakított ki bennünk ami nehezen kezelhető. Mert mi is a függőség? Alapvetően mindössze  ragaszkodás valamihez, ami alapesetben, mondjuk egy csecsemő esetében egyenesen a túlélés záloga is lehet. A baj ott kezdődik amikor a függőség sérül, és kórossá válik. Nem akarom most felsorolni az összes válfaját, de bármi elképzelhető mint a függőség tárgya. A pénzfüggőség azonban olyan addikció ami átszövi mindennapi életünket, és mindenkit hatalmában tart. Akit meg nem, azokat a társadalom vagy kiveti magából (lásd: hajléktalanok) vagy egyszerűen csak hülyének tartja. Márpedig szerintem a függőség mértéke meghatározza hülyeségünket is. Méghozzá egyenes arányosságban. Figyeljétek csak meg, mit tesz az emberrel, ha hirtelen pénzhez jut? Elkezd másként viselkedni. Egyszerre magabiztos lesz, egy idő után elveszíti az önkontrollját, és úgy érzi, hogy a gazdagság (és az ezzel együtt járó hatalom) jár neki! Akinek ez nincs, az kevesebb nála. De még ezzel nincs vége. Ezután következik a teljes becsavarodás. Mármint elindul egy olyan spirál amiben az ember még több pénzre-hatalomra vágyik. Ha azt is megszerezte, akkor már az is kevésnek fog bizonyulni, és ez a spirál halálig tart. Az pedig vagy csak úgy eléri az illetőt, vagy azért csap le rá hirtelen, mert nem tudja elviselni, hogy kiesett ebből a körből.
Minden függő azzal védekezik, hogy ő ugyan nem függ. Neki csak átmenetileg van egy kicsit szüksége a "szerre", de bármikor ki tud szállni. Hányszor hallottam már, hogy valaki csak addig akarta hajtani a pénzt amíg annyit nem szerez amennyi neki, és szeretteinek éppen elég nem lesz. Aztán kiderül, hogy nincs ilyen szint. Később már szerettei sem nagyon. Aki megmaradna mellette azt ő maga üldözi el attól tartva, hogy csak a vagyona kell neki.
Hányszor láttam embereket összezuhanni elvonási tüneteik miatt. A nagymenőkön is ugyanezek a tünetek jelentkeznek, ha elvesztik hatalmukat, vagyonukat. 
Szóval kedveseim, ki kell benneteket ábrándítanom. Nem vagytok normálisak! Függők vagytok! Vegyétek tudomásul! 
És eszerint ítélkezzetek a jövőben...

16 megjegyzés:

Névtelen írta...

https://www.youtube.com/watch?v=giVGv_dnmdY&list=RDM5o4e5ofRcw
stali

Kavics írta...

Már megbocsáss, miért kellene "lehülyézni minden fejlett civilizációban élő embert" ?
És miért épp akkor ha "egy olyan függőség rabjai amit nem önszántukból vettek vállukra" ?
Főleg miért kellene egy kalap alá venni "minden fejlett civilizációban élő embert" ?

"szeretném látni, hogy ki meri azt állítani, hogy nem szerepel a fontossági sorrendjében az első három hely valamelyikén a pénz"
A pénz megléte óta ez már csak így van - ezért is lett "kitalálva". Szerintem a kérdés okafogyott.
Vannak emberekek, akik élik az életüket pénz nélkül (értsd nulla, zéro, nyente pénzzel rendelkeznek) a természetben élnek, a természetből próbálnak megélni, magukat ellátni. Gyógynövényeket, vadon termő gyümölcsöket esznek és vadon élő rovarokkal (miegyebekkel) pótolják a proteinszükségleteiket.
Lehet, miért ne, a zászló mindenkinek áll!
Te miért élsz a pénzzel?

pipulka írta...

. "Figyeljétek csak meg, mit tesz az emberrel, ha hirtelen pénzhez jut?"

A tesóm egyszer nyert valami sorsjeggyel 30 ezer forintot. Annyira azért nem kezdett el másként viselkedni. :-D Amilyen marha, a harmadát rögtön feladta nekem postán. :-)

Vénember írta...

"A baj ott kezdődik amikor a függőség sérül, és kórossá válik"

Vénember írta...

Pénzről beszéltem, nem pénzecskéről...

pipulka írta...

Az mindegy. A hozzáállás a lényeg. A kicsire is mondhatta volna, ááá, ezt magamnak tartom egészben.

pipulka írta...

Osztom Kavics véleményét. Akkor hülyézhetnél le bárkit, is, ha te nem élnél semmi pénzzel.

Vénember írta...

Tulajdonképpen aki tagadja, az mind függő. :-) De legalábbis bajban van. Nekem sosem volt fontos a pénz. Egészen korán megtanultam, hogy sem pénz, sem rang nem fontos. Nem részletezem, mert mindjárt elsírom magam a meghatottságtól, hogy milyen jó vagyok! :-)

Vénember írta...

Tanulmányozd egy kicsit a világot! Azt fogod látni, hogy minél szegényebb valaki, annál inkább hajlandó megosztani vagyonkáját bárkivel aki fontos neki. Minél gazdagabb, annál kevésbé hajlandó adni. Esetleg csak olyankor amikor ő jár azzal jobban.

Vénember írta...

Egyébként aki közelről ismer az tudja rólam, hogy én már régen a deficitből élek. Ebben az a vicc, hogy ez nem vicc. Nálam a rangsorban a pénz hátrébb áll mint a haragosaim megsegítése. Igaz kevés haragosom van, de pénzem sem sokkal több.
Egyébként ide is önkéntesnek jöttem... Hajtson pénz után akinek két anyja van! (mondaná most barátom ha még élne)

Kavics írta...

Nem válaszoltál a kérdésemre.

"A baj ott kezdődik amikor a függőség sérül, és kórossá válik" Ebben még egyet is érthetünk. De ki mondja meg, hogy hol kezdődik a kórosság? Hol az a pont? Mi számít kórosságnak már?

"Nekem sosem volt fontos a pénz" Ezt magad sem hiheted el, én nem hiszem. Pénz nélkül nem tudnál internetes blogot írni, nincs szgéped stb. Az unokádnak sem veszel ajándékot? A természetből állítasz össze valamit neki ajándékba...? És még sorolhatnám a kérdéseket a végtelenségig. Mindenki, aki a civilizációban él KÉPTELEN pénz nélkül élni. Nem kell szeretni (én sem szeretem, sőt) de anélkül itt nem lehet létezni.
Ki hogyan éli meg a pénz dolgát, az már egy másik dolog, akár ha sok van, akár ha kevés. Túlkapások mindenütt vannak, itt is.

Mégsem érzem azt, hogy jogomban állna bárkit is lehülyézni, általánosítani. Márcsak azért sem, mert nem én élem az életét, nem ismerem a háttérben mozgató tényeket, a motivációt.

Egyébként a "deficitből élni" érdekes lehet. Biztos, hogy sokakat érdekelne. Engem is. Elárulnád, hogy működik?

Vénember írta...

Nem volt szükség konkrét válaszra, mert ha figyeltél magában a posztban megírtam:
"A pénzfüggőség azonban olyan addikció ami átszövi mindennapi életünket, és mindenkit hatalmában tart. Akit meg nem, azokat a társadalom vagy kiveti magából (lásd: hajléktalanok) vagy egyszerűen csak hülyének tartja"

Ennek a "mindenkinek" természetesen én is tagja vagyok. Nem állítottam az ellenkezőjét. De annak a kis közösségnek is tagja vagyok akit e társadalom hülyének néz, mert bár lehetőségem mindig lett volna rá, nem gyűjtöttem vagyont. Ha a "deficitből élni" módja érdekel, azt is elmesélem személyesen egyszer. Minden titkomat itt nem adom ki. Mindenesetre legyen elég annyi, hogy pénzkereső állásom, munkaviszonyom évtizedek óta nincs. Nem vagyok erre sem büszke, de országunkban egy magamfajta "renitens" munkavállalóra nincs szükség. Hosszú. Mindenesetre nem én vagyok az akit a pénzszerzési mánia a hatalmában tart. Minden további kérdésedre ott a válasz az írásomban, vagy az eddigi válaszaimban. Remélem.

Vénember írta...

Ha nem elég a válaszom, ott a szakemberé: http://www.elhetoelet.hu/a-vilagunkat-sujto-penzfuggoseg

pipulka írta...

Figyelem a világot, de ebben sem lehet általánosítani. Ismerek szegény szarrágót, és gazdag adakozót is. (Utóbbit csak a környezetemben nem is egyet.) Ja, és szegény irigyet még többet. Ilyen téren iszonyú ritka ha valaki örül a másik szerencséjének, legyen szó akár pénzről, akár bármi másról. Amúgy ha nem lenne pénz, akkor is ugyanez lenne a helyzet, csak akkor mást gyűjtenének az emberek.

pipulka írta...

A fene tudja...nekem az mindig gyanús, ha valaki nagyon állítja, hogy neki nem fontos a pénz.
Manapság cserekereskedelemből elég nehezen lehetne boldogulni. :-) Nem mondhatom az ELMŰ-nek meg a többinek, hogy majd ha öregek lesznek megápolom őket, csak most addig is adjanak áramot.

Vénember írta...

Na akkor én egy gyanús alak vagyok!