Talán a bőröd. Az az bársonyosan simuló, az az illatos, izgató... az a... tudod...
Talán idomaid, miket álmomban is markolok, s álmomat te is álmodod... tudod...
Talán, ahogy beléd kapaszkodom, s ahogy e kapaszkodást fogadod... tudod...
Talán az, hogy veled alszom el, s hogy veled ébredhetek gyűrött hajnalon... tudod...
Talán ez mind így együtt. Hogy vagy nekem. S én lehetek neked... tudod...
Talán csak az ölelés. Te biztosan tudod. Jó vagy nekem. Én csak azt tudom...
