Talán nem is emlékszel már, milyen volt amikor Te voltál olyan édes "Kismaszat".
Az volt a legszebb kapcsolat amikor marokra fogtad egy ujjamat,
és úgy sétáltunk kéz a kézben, belefeledkezve a boldogságba egészen.
Talán nem is emlékszel már, milyen volt amikor arcod kipirulva
első igaz szerelmedről meséltél szinte dalolva.
Még a lábad is reszketett a boldogságtól, s én a háttérbe olvadtam e ragyogástól.
Talán nem is emlékszel már, milyen volt, hisz mindez már olyan távol,
egészen más képed van ma már arról a rég letűnt világról.
Anyácskád az égből óvja minden lépted, így segít boldog anyává lenni Téged.
