2016. április 9., szombat

2016. április 7., csütörtök

visszatérek mindig újra, szerelmesen öledbe bújva


ölelés
illat
érintés
hang
tisztelet
szeretet
jelenlét
szuszogás
elvárásaid
meg a lábad ujja
feküdj mellém újra meg újra
üres a fél ágyam hiányzik belőle a társam
egyre erősebb utánad a vágyam, kell hogy lássam
a szemedet amikor becézlek, öledet ahová mindig visszatérek




mókus a nyárson


vörös, fekete vagy tarkabarka
kicsi mókus bármilyen fajta
fűszerezve, csupaszra nyúzva
serpenyőben vagy nyársra húzva

tűz perzseli leég a farka,
bársony bőre eddig betakarta
most hogy sül és csöpög a zsírja
mind aki nézi enni akarja



empatikus vs egoista

Kora ifjúkorom óta szeretnék végére járni, hogy melyik a jobb. Az ha egy pasi megértő, empatikus hozzáállást tanúsít a nőkkel szemben, vagy ha egyszerűen csak prédaként kezeli őket.
Tapasztalataim szerint a nők általában empatikusra vágynak, de az egoistákkal bújnak inkább ágyba. Igazából nincs megoldás ebben a dologban, mert mégiscsak fura dolog, hogy vannak pasik akik válogatás nélkül minden nőt "megdugnak" aki hagyja magát, miközben ugyanezek a nők az empátiabajnokok vállán sírják ki bánatukat. Egoistáink szállnak virágról virágra bibézni, empatikusainknak pedig hasad a szíve, és folyik a nyála a sok szenvedő nő biztató ölelgetése közben.
És tele van a tökük. Mondjuk ki, nem csak képletesen.
Fiúk, és lányok! Valaki árulja el nekem: Hol lakik az igazság?
(utca-házszám)

2016. április 1., péntek

úthálózat

Hálózatok sora az élet. Bármerre visz az utunk, előbb-utóbb elágazáshoz érünk. Dönteni kell, hogy merre tovább. Azután újabb elágazásnál ismét dönteni kell. Mindig csak egy döntés. Jobbra, vagy balra? Vannak akik mindig egyirányba kanyarodnak. Attól függően, hogy melyik irányt választják lesznek ők a jobboldaliak, vagy baloldaliak. Akárhogy is nézem, ezek az emberek körbe-körbe haladnak. Mindig ugyanaz. Unalmas, de biztonságos, ismerős körök. Útjaik csak ritkán kereszteződnek. Olyankor vagy konfliktus keletkezik, vagy észre sem veszik egymást a szintkülönbség miatt.
És ott vannak azok akik mindig ad hoc döntenek. Mindig a szimpatikusabb lehetőséget lovagolják meg, így ők úgy élik az életüket, hogy érzéseik szerint mindenből a legjobbat kapják, tehát optimisták, és boldogok.
Ugyanez visszafelé a pesszimisták köre, akik állandóan hitetlenek, elégedetlenek, irigyek, s előbb-utóbb gonoszak lesznek.
Ha jó megfigyeljük induláskor a lehetőség mindenkinek azonos.
Valahol később rontjuk el.
Valahol később
rontjuk...