Hány életet kellene élni,
hogy mindenre fussa időmből,
hogy ne kelljen azért félni:
valamire nem lesz már elég.
Hogyan bírjam ésszel, szívvel, és bírjam erőből
mint hegymászó kinek ott a csúcs útja delén
de hosszú még az út vissza
mire az alaptáborhoz leér.
Hány életet kellene élni,
hogy időm beosztva szerethessem mind
ki a szívemnek kedves, és ölelésre vár,
hogy ne menjek el végleg addig
míg valaki e szeretetsorban áll?
Hány életet kellene élni,
hogy túl a csúcson is lábamon megálljak
s a hóval temetett alaptáborra lelve
ott még életet találjak?
Hány életet kellene élni?
Hány életet?
Kellene élni...
