Addikció

Nehéz dolog az őszinteség. Mert vallom, hogy másként élni nem érdemes, de ha az ember őszinte, akkor számítson rá, hogy nagyon sok ellenséget szerez magának az idők folyamán. Most nem kellene eltévednünk azon a vonalon, hogy idő márpedig nincsen is, csak a tudatunk egy bizonyos polcán kezeljük az emberi ész által felfoghatatlan egyéb kacatok között azt a valamit idő címen, amit másként nehéz lenne, de szükségünk van rá téveszméink igazolásához.

Szóval térjünk csak vissza az őszinteségre! Most készülök éppen "őszintén" lehülyézni minden fejlett civilizációban élő embert. Csak mert ki merem mondani, hogy FÜGGŐK! Méghozzá egy olyan függőség rabjai amit nem önszántukból vettek vállukra, nem élvezetből kapaszkodtak belé, hanem együtt örökölték a civilizációval, mint természetes részét az értékrendnek.

A függőség tárgya: A PÉNZ!

Mert szeretném látni, hogy ki meri azt állítani, hogy nem szerepel a fontossági sorrendjében az első három hely valamelyikén a pénz! Méghozzá már a legtöbb esetben nem is csak valamilyen mellékes szükségesség címén, hanem főhelyen, mint cél. A pénz megszerzése mindent átsző modern civilizációkban. Ez határozza meg a politikát, a társadalmi életet, a hétköznapokat, mentális állapotunkat, egyszóval minden olyan fontos területen berágta magát életünkbe, hogy az már nem egyszerűen természetes, hanem egy olyan fokú függőséget alakított ki bennünk ami nehezen kezelhető. Mert mi is a függőség? Alapvetően mindössze  ragaszkodás valamihez, ami alapesetben, mondjuk egy csecsemő esetében egyenesen a túlélés záloga is lehet. A baj ott kezdődik amikor a függőség sérül, és kórossá válik. Nem akarom most felsorolni az összes válfaját, de bármi elképzelhető mint a függőség tárgya. A pénzfüggőség azonban olyan addikció ami átszövi mindennapi életünket, és mindenkit hatalmában tart. Akit meg nem, azokat a társadalom vagy kiveti magából (lásd: hajléktalanok) vagy egyszerűen csak hülyének tartja. Márpedig szerintem a függőség mértéke meghatározza hülyeségünket is. Méghozzá egyenes arányosságban. Figyeljétek csak meg, mit tesz az emberrel, ha hirtelen pénzhez jut? Elkezd másként viselkedni. Egyszerre magabiztos lesz, egy idő után elveszíti az önkontrollját, és úgy érzi, hogy a gazdagság (és az ezzel együtt járó hatalom) jár neki! Akinek ez nincs, az kevesebb nála. De még ezzel nincs vége. Ezután következik a teljes becsavarodás. Mármint elindul egy olyan spirál amiben az ember még több pénzre-hatalomra vágyik. Ha azt is megszerezte, akkor már az is kevésnek fog bizonyulni, és ez a spirál halálig tart. Az pedig vagy csak úgy eléri az illetőt, vagy azért csap le rá hirtelen, mert nem tudja elviselni, hogy kiesett ebből a körből.

Minden függő azzal védekezik, hogy ő ugyan nem függ. Neki csak átmenetileg van egy kicsit szüksége a "szerre", de bármikor ki tud szállni. Hányszor hallottam már, hogy valaki csak addig akarta hajtani a pénzt amíg annyit nem szerez amennyi neki, és szeretteinek éppen elég nem lesz. Aztán kiderül, hogy nincs ilyen szint. Később már szerettei sem nagyon. Aki megmaradna mellette azt ő maga üldözi el attól tartva, hogy csak a vagyona kell neki.

Hányszor láttam embereket összezuhanni elvonási tüneteik miatt. A nagymenőkön is ugyanezek a tünetek jelentkeznek, ha elvesztik hatalmukat, vagyonukat. 

Szóval kedveseim, ki kell benneteket ábrándítanom. Nem vagytok normálisak! Függők vagytok! Vegyétek tudomásul! 

És eszerint ítélkezzetek a jövőben...