Csodálatos hely Magyarország! Hosszú hetekig újra élveztem minden szépségét, finomságát. Önfeledten lubickoltam a gyermekkorban megszokott gyönyörűségekben, mint pl. a házikenyér, szalonna, hagyma kombó, vagy a frissen szedett gyümölcsök, zöldségek íze. Felidézett bennem nagyon sok szép emléket a forró port elverő zápor illata, barátok, rokonok kedvessége, a Balaton magábaölelő valósága, Budapest fáradhatatlan zsongása, az éjszakai autóbuszok fáradt ellenőrei, a muskátlis ablakok a hetediken... a táj, ami megismételhetetlen, mint a tájak úgy általában. Végigjártam néhány helyet amihez már régen nem volt szerencsém, és egyre jobban tetszett az ország: a Hazám.
Csak számolni ne tanítottak volna meg soha! Mert ha belegondoltam, hogy mibe kerülne nekem a saját környezetemben élni ismét, hát elszoruló szívvel mondtam ki a végeredményt: Annyi nekem talán sosem lesz többé. Tehát nem is áltattam magam tovább, hanem időm lejártával felkerekedtem, (mint a szűzlány szeme a nászéjszakán) és hazaröppentem otthonról. Be kell vallanom, már nagyon hiányzott az itthonom. A nagy forróság után a kellemesen hűvös ház, a kutyám örömteli csaholása, a szomjas virágaim, a kifőzésre váró cefrém, és a befizetésre váró csekkjeim... illetve azok nem annyira talán.
Csodálatos hely Észak-Írország!
És csodálatos hely talán az egész világ, ahol helyet szorítanak nekem a barátok, ahol olyan kedvesen fogadnak mint az éjjel engem, ahol kislányos izgalommal várom, hogy mikor mehetek ismét haza...
Most addig itt lubickolok kicsit.
Csak számolni ne tanítottak volna meg soha! Mert ha belegondoltam, hogy mibe kerülne nekem a saját környezetemben élni ismét, hát elszoruló szívvel mondtam ki a végeredményt: Annyi nekem talán sosem lesz többé. Tehát nem is áltattam magam tovább, hanem időm lejártával felkerekedtem, (mint a szűzlány szeme a nászéjszakán) és hazaröppentem otthonról. Be kell vallanom, már nagyon hiányzott az itthonom. A nagy forróság után a kellemesen hűvös ház, a kutyám örömteli csaholása, a szomjas virágaim, a kifőzésre váró cefrém, és a befizetésre váró csekkjeim... illetve azok nem annyira talán.
Csodálatos hely Észak-Írország!
És csodálatos hely talán az egész világ, ahol helyet szorítanak nekem a barátok, ahol olyan kedvesen fogadnak mint az éjjel engem, ahol kislányos izgalommal várom, hogy mikor mehetek ismét haza...
Most addig itt lubickolok kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése