2016. február 23., kedd

Utolértem a holnapot

A máskor rövid éjszakák mostanában kibírhatatlanul hosszúra nyúltak. Míg régen ha az időt sürgetni támadt kedvem élég volt csak álomra hajtani a fejem, és máris eljött a következő boldog nap amint kipattant a szemem, az utóbbi időben végtelen hosszúra nyúltak az éjszakák. Felébredek hajnalban, nézem a plafon helyét a sötétben, és a fejemben száguldoznak a gondolatok. Szépek, és kevésbé szépek, de valahogy olyan ismerősek nekem. Mint ha valami régi hullámok korbácsolnák agyamat ilyenkor. Puha takaróm alatt ellazulva nyújtózkodom egyet, és átadom magam a boldogságnak.
Azt hiszem szerelmes vagyok az életbe. Élvezem minden pillanatát, és már nem várom a holnapot. Benne élek megint.

7 megjegyzés:

  1. No csak élvezd is barátocskám! A kevésbé szép gondolatokkal meg ne törődj!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azokért meg megérdemelnék egy kupánvágást, de holmi égbőlkapott bojlerproblémák megvonják tőlem ezt a kegyet. :-)

      Törlés
    2. Bojlerproblémák megoldódtak, indul online a kupánvágás, vegyél bukósisakot! :-D

      Törlés
  2. Közben azon vigyorgok itt, hogy a múltkor is csak ennyit kaptál hozzászólás gyanánt. Ezt hozod ki belőlem, na... :-)

    VálaszTörlés