Ma ismét egész nap égett nálam a szeretet, és a gyász gyertyája. Miután elfogy a láng, valahol mélyen bennem folytatja lobogását. Nekünk, ittmaradóknak fáj, de talán Ő már boldog egy másik világban. Talán emlékeiben sem őrzi a hosszú, gyötrelmes betegség kínjait. Míg itt élt közöttünk, nekünk barát volt, szerelem, osztálytárs, feleség, anya, munkatárs, ízig-vérig kertész és még hosszan folytathatnám megjelenési formáit.
Ma átigazolt az angyalok csapatába.
Törökkati, Oláhné Kati, O-Kati, Katka stb stb!
Isten legyen veled az örökkévalóságig!
Majd mi is jövünk...
5 megjegyzés:
Óh, Istenem!
Nyugodjon békében!
Ez a hír most megrendített. Nem ismertem Katit, csak olvastam pár hozzászólását itt-ott. Nagyon érző lelkűnek látszott. Egyszer nálam is hagyott nyomot, amivel nagy örömet okozott.
Nyugodjon békében!
Még nem tudom elképzelni...van-e élhető élet nélküle... köszönöm ezeket a sorokat... és igen... Anyu nem hagyott itt minket, csak előre ment... végtelenül hiányzik és nem tudok annyira egyedül lenni...amennyire egyedül érzem magam nélküle
ZsuZsi! Nem vagy egyedül...
Nagyon szép sorokat fogalmazott meg kedves Vénemeber! Köszönöm, mert én nem tudtam volna így megfogalmazni azt, amit én is érzek ezen szomorú hír hallatán! Kolléganők voltunk minimum 35 évig! Nagyon fájt, ahogy a kutatóban bántak vele, mindig szívesen láttuk mi barátai, az a pár ember, aki együtt robotolt Vele hosszú éveken át. Most elment, sokat szenvedett, most nyugodjék békében!!!
Megjegyzés küldése