2015. március 17., kedd

Nyussz

Egyik nyuszikám elkezdte építeni a fészkét. Aztán kitépkedte a hasán a szőrt, hogy azzal bélelje ki. Remélem ez nem álvemhes mint az előző volt, mert akkor megy a levesbe. Vagy pöribe.
Most van pár napja, hogy bizonyítson. Remélem él a lehetőséggel, és akkor hamarosan annyi nyulam lesz, hogy azt sem tudom, hová tegyem őket. Talán a mélyhűtőben lesz még elég hely addigra, ha jól gazdálkodom.
Hajrá Nyussz!

2015. március 11., szerda

Nyugi van!

Érdekes érzés amikor egy "másik" ország ajánlja meg neked azt amit hazádtól várnál. Nagyon felemelő, hogy odafigyelnek rád. Nem hagynak az "út szélén". Rendszeresen be, és visszahívnak orvosi kivizsgálásokra, ellátnak erőn felül minden jóval ami az egészséges, nyugodt élethez szükséges. Mindezt "ingyé" teszik veled. Még az orvosság is ingyen van amit az orvos felír neked. A  szükséges műtétekre felhívják a figyelmedet, és ha nem ellenkezel, akkor el is végzik rajtad. Szintén grátisz. Nem számít, hogy milyen nemzetiségű vagy. Nem számít ha nem beszéled jól a nyelvet. Esetleg hívnak hozzád tolmácsot, akit szintén ők fizetnek. Csak, hogy te egészséges legyél. És támogatnak a munkakeresésben, a lakhatásban, ha kell az utazásban is. Valóban csak az kerül az utcaszélre aki ott akar élni. És ha elérted a kort, akkor felhívják a figyelmedet, hogy elég náluk beadni a nyugdíjkérelmet, majd ők intézik a többit minden olyan országgal ahol valamennyi jogosultságot szereztél. És amikor eljön a nap, akkor behívnak az hivatalba, kitöltenek egy papírt, te aláírod, és ezzel megkezdted a nyugdíjas életedet. Az ügyintéző feláll a székéből, kezét nyújtja, és gratulál. Majd boldog BÉKÉS nyugdíjas életet kíván.
És te állsz ott mint Bálám szamara, és nem igazán mered elhinni, hogy mindez valóság. Valahol a ruha alatt kékre csíped magad, és a próba szerint éber vagy. Csodálkozol. Hiszen nem ehhez szoktál. Eddig ha valami rád nézve előnyös dologhoz közelítettél, az azonnal megszűnt, átalakult, neked nem járt, vagy eleve lehetetlen volt. Azon töröd a fejedet, hogy oké, ez most talán összejön. De vajon meddig fog tartani? Nem is hiszed el, hogy életed végéig. Nem ehhez szoktál.
És akkor közlik veled, hogy mennyi is az annyi. Csak csodálkozol, hiszen magasabb az állami nyugdíjnál. Hát persze - mondják - hiszen beszámították az otthoni jogosultságot is, amit onnan kapsz majd, csak mivel megalázóan alacsony az az összeg amit több évtizeden át végzett munkádért otthonról adnak majd neked, hát ők kiegészítik azt olyanra, amit ugyanannyi munka után itt kellene  (kell) kapnod.
Érdekes érzések fognak el amikor arra gondolok ezután, hogy hol is van az én hazám. Hol is törődnek velem, hol szeretnek igazán, hol vagyok fontos bárkinek is. Hát persze, hogy hiányoznak az otthoniak. Az emberek, a tájak, szeretteim stb. De már itt is barátok vesznek körül. Itt is "valaki" lettem. Itt is (illetve csak itt) nevemen szólít az ügyintéző, pedig két éve nem látott.
Ma nekem is eljött ez a nap.
Valahogy még nem tudtam elhinni, hogy mindez valóság. Valahogy még nem fogtam fel.
Érdekes érzés úgy hazátlanná válni, hogy új hazát kaptam.
Európát. És itt nyugi van. Ezentúl nyugdíjjal...

2015. március 9., hétfő

Évszakok

Nyár
forróság, nyaralás, egy gyors zápor utáni friss esőillat
nyaralás, pihenés, fellángolások, véget nem érő nappalok
esti sörözés a tücsökmuzsikától hangos teraszon
akkumuláció ami jólesik nagyon

Ősz
barnuló láthatár,köd, szüret, gyümölcsök, betakarítás
befőzés, készülődés a télre, hosszú séták
a kihagyott nyaralás kétségbeesett pótlása
horgászkalandok, pálinkafőzés, tüzelő gyűjtögetése

Tél
csodálatos séták a csendes havazásban, hólapát, füstölgő kémény
kártyacsaták baráti társaságban, a nyári emlékek felemlegetése
töltöttkáposzta, halászlé, beigli, ünnepek, 
üldögélés a kandalló mellett a hosszú téli esteken

Tavasz
Tedd a kezedet a szívemre!
Érzed?
Erről nem kell többet mondanom...


2015. március 4., szerda

Az élet örök körforgása

van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
van az a szegénység ami boldoggá tesz
van az a boldogság ami elégedetté tesz
van az  az elégedettség ami lustává tesz
van az a lustaság ami szegénnyé tesz
ésatöbbi, satöbbi, s a többi néma csend...

2015. március 3., kedd

Tea



Egy kancsóban találkoztak a hozzávalók. Szépen sorban egymás után. Forró víz, cukor, teafilter,(fanyalgóknak itt a helye a fintorgásnak: "filter?!...") és egy fél citrom kifacsart leve. Miután felkevertem, állni hagytam egy ideig. Amikor már mindent átszőtt az a jellegzetes illat, akkor öntöttem ki az első csészényit az íróasztali lámpa alatt. Lassan, élvezettel csorgattam vékony sugárban, hol egészen alacsonyan, hol magasra emelve a kancsót. Figyeltem amint a csészébe csavarodik az aranyszínű ital gyémántmintás sugara. Elvarázsolt az illata, miközben a finom gőzfelhőt lassanként teljesen magába szippantotta a kis forró lámpaernyő, majd a kéményhatás a tetején lökte ki azt mint egy ósdi nagykerekű nílusi gőzhajó valami gyermekkori olvasmányomból.
Lassan, élvezettel kortyoltam. Ablakom alatt egy feketerigó dallal köszöntötte az estét.
Újra végigjártam gondolatban mai napomat.
Nincs megállás - gondoltam - holnap folytatódik minden. Ott ahol ma abbahagytam. Csak a tea várat magára estig minden nap. "Jutalom a nap végén" ahogyan egy másik ital reklámja mondja.
- Még! - súgta egy belső hang.
Hm! Elcsábulok egészen...

2015. március 1., vasárnap

Tiszta égbolt

Pipulkát olvasva jutott eszembe az a régi történet amikor egy barátom rácsodálkozott a mátrai égboltra, mert Bp. közelében olyant nem lehet ám látni a fényszennyezés miatt. Aztán kiült a teraszra, és órákig leste az eget, s az ég megszámlálhatatlan csillagrengetegét. Egyszercsak felkiáltott:
- Nézd! Az ott mozog!- és olyan izgalomba jött, mint a szűz tinédzser az első szeretkezés előtt.
Néztem a műholdat amit naponta rengeteget lát az aki az eget is látja, és nem akartam elhinni, hogy komolyan mondja, hogy neki ez az első. Hiszen egy tapasztalt emberről van szó. De a kisördög ott bujkált bennem, és azt találtam mondani, hogy ha jó a szeme, akkor még a napfényben úszó nyitott antennákat is láthatja a műhold körül. És lőn csoda! Egész este azt hallgattam, hogy most is látja, meg ennek is van... Nem volt szívem kiábrándítani. Féltem, hogy megharagszik ha kiderül, hogy a bolondját járattam vele. Ma is a fülemben cseng a "Nézd! Az ott mozog!" Tehát hallgattam. Azóta is hallgatok. És csendben remélem, hogy legalább megőrizte annak a szép estének a hangulatát jóemlékezetében.


Sokszorosan összetett


Azokat, kik előttem jártak,
kik a semmiből csodát csináltak,
azokat, kik semmit sem változtak
miközben mindent feláldoztak,
azokat, kik bírták erővel
amikor küzdöttek vagyonnal, ninccsel, nővel
azokat követem majd én is emelt fővel
de még várok kicsit. 
Majd csak idővel...