Nyájasan

A nyáj számlálása mindig nagyon fontos feladat. Jó tudni, hogy mielőtt egy új legelőre hajtjuk az állatokat, mennyi van, és milyen állapotban vannak. Ezért aztán a juhászok egy szűk átjárón keresztül hajtják a birkákat ahol kényelmesen szemügyre lehet őket venni. Történt egyszer, hogy a gazda kijelentette, hogy a fehér bárányok legeltetéséért sokkal több bért ad mint a feketékért. A következő számlálásnál ez lett az alapja a feladatnak. Egyik juhászunk azonnal kitalálta a kettős számlálást. Egyik kapun csak a feketéket, másikon csak a fehéreket terelik át, így a gazda a dombtetőről majd látja, hogy melyikből van több, és nekik is könnyebb dolguk lesz. Így is történt. Megépítették az elkülönítőt. A feketéket egyenesen áthajtották a kapun, míg a fehéreknek kicsit magasabban még egy kapun át kellett haladniuk. A gazda csak ezt, a magasabban felállított kaput látta a dombtetőről, és nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy a fehérek legalább kétharmados többségben vannak a feketékhez képest. Voltak külső szemlélői is a számlálásnak. Ők egy kicsit kételkedtek az eredményben, ezért minden feketebárányt megkérdeztek, hogy beveszik-e ezt a mesét. Mire minden esetben csak azt hallották:
- Beee. Beee.
De a nyáj számlálása ugye mindig nagyon fontos feladat. Ezzel legitimizálhatja a juhász, hogy mekkorabarominagyonnagy szükség van rá.