élyes üzem!

Barátaim! Vigyázzatok az öleléssel!
Az ölelés egy veszélyes üzem. Mert az ölelés lehet:
- Üdvözlő-
- Baráti.
- Szerető.
- Szerelmes.
- Vigasztaló.
- Megnyugtató.
- Jutalmazó.
- Örömteli.
- Lezáró.
- Elbúcsúzó.
És leghet még annyiféle ahányan, és amely okokból az ölelést alkalmazzák. Éppen ezért  nagyon keskeny a mezsgye ölelés, és ölelés között. Okozhat pozitív, és negatív érzelmeket, amik sokszor egészen másokká fajulnak mint azt eredetileg az ölelő fél szerette volna. Válthat ki boldog meglepetést, jóérzést ha számítottak rá, és okozhat negatív meglepetést az ölelőnek is.
MERT AZ ÖLELÉS VESZÉLYES ÜZEM!
Nagyon körültekintően válasszuk meg, hogy kit, mikor, hol, hogyan, miért, és mennyire akarunk megölelni! Mert például mekkora blamázs, ha valakit lekles szeretettel megölelünk, és semmi... Olyan közönnyel fordul el, hagy annál már az is kisebb maflás lenne, ha kérdően nézne ránk és megkérdezné:
- Ok! De te ki is vagy?
És akkor még a másik oldalról nem is szóltam. Mert van olyan ember akit boldoggá tesz ha BÁRKI megöleli?
Szóval Barátaim!
Nagyon vigyázzatok az öleléssel, mert az ölelés egy vesz...

vége a NYISZ-nek

Valaki igazán szólhatott volna a hólyagomnak, hogy ma később kelünk!
De ezek a dolgok nem az ember által kitalált rendszer szerint működnek ám!
- Mindent a maga idejében! - mintha ezt mondta volna habtestem ma hajnalban. És megkezdte napi működését. Mint minden nap eddig, és remélem, még néhány évtizedig folytatja is ezt a kedvtelését!
Mindig ugyabann az időben. Mint tegnap, és holnap. Ma mégis hoszabban kell elviselnem a mát. És a végén talán egy órával hamarabb fekszem neki az éjszakánk. Mégis ugyanakkor. Muris.
Állítólag ezzel a mulatsággal megspórolja Magyarország egy Kaposvár méretű város egy napi áramfogyasztását. Bár ahogyan az elvándorlás ütemét tapasztalom, lassan Szegedet kell emlegetnem e témában.  Pécs lakosságának jórésze már megérkezett. Haza. Ide.
De a lényeg, hogy ilyen káros gondolatai ne legyenek másoknak mint az ilyen hozzám hasonló haszontalanoknak. Inkább ezzel az időtologatással foglalkozzanak mint azzal, hogy hány az óra hajnal háromkor.
Az angol megoldotta ezt a kérdédst nyelvében eleve. Mindennek van ideje. Teaidő, pihenésidő, szavazásidő, alvásidő, ébredésidő, pisiidő. Így mondják errefelé. Kit érdekel, hogy ez mit jelent számokban! Ennyi előny legalább származott ebből a logikátlan nyelvből. Nem kell annyit gondolkozni! Minek? Inkább indulás a toalettbe, mielőtt a nagy gondolatok szégyenbehoznak!
Praktikus.
És most jöhet a TISZ!

FÉRFIAK

Egy FÉRFI legyen kemény!
De ne keménykedjen, mert attól csak modortalan bunkó lesz. Ez így igaz, ha jól értem a NŐKET. Hogy jól-e,azt nem tudhatom. De egyet velük igen!
És nem csak ebben. 

Uram segíts!

Uralkodó lettem. Igen. Igaz, hogy csak egyetlen alattvalóm van, az pedig én magam vagyok. De mégis. Uralkodom magamon ha már más nem adatott nekem.
De ez nem egyszerű dolog ám! Én ugyanis egy öntörvényű, esetenként makacs, szabad szellem vagyok. Így aztán különösen nehéz magamon uralkodni bizonyos esetekben. Ilyen eset pl  a viselkedés, a vágyakozás, a (ön)fegyelem, vad gondolataim megzabolázása, és egyre nehezebben tudok magamnak megfelelni.
Uralkodásomat azzal kezdtem, hogy néhány éve szinte mindent hátrahagyva főállású segítő lettem önkéntes alapon. Persze ezt a döntést meghozni nem volt nehéz, mert nem sok választásom maradt ha nem akartam örökre elmerülni a semmiben. Azt terveztem ugyanis régen, hogy ha elérem a kort, akkor majd nyugdíjas életemben lesz miből megélnem, és akkor majd kedvemre tehetem amit szeretnék. Aztán a nyugdíj mint jövőbeni lehetőség egyre kisebb szerepet játszott hazámban.
Hát lépnem kellett. Léptem. Vagyis lépre mentem amikor egy nőnemű egyed állással kecsegtetett egy idegen országban. Aztán uralkodott rajtam évekig. Végre be kellett látnom, hogy ha ő  képes rajtam uralkodni, akkor nekem ez többszörösen megy.
Így lettem a magam ura dióhéjban.
Most itt tartok. Néha megesz a fene vágyakozásaimban, de ellenállok magamnak.

Uram segíts nekem ebben!

Csak VELE

A szerelem kín.
A szerelem bizonytalanság.
A szerelem szükség.
A szerelem a boldogság reménye.
A szerelem odaadás
A szerelem a gyönyörűség.
A szerelem az önismeret hiánya.
A szerelem meggyötör, elbizonytalanít, betölti az érzelmi lyukakat a lelkedben, tervezgetésre bíztat, mindent kockára tennél érte, lebegsz benne önfeledten, és ha szerencséd van viszonzásra talál.
De nem jön mindez magától. Tenni kell érte! Sokat. És nem csak míg megkapod, hanem ha meg akarod taartani akkor élethosszig.
De a SZERELEM megéri.
Megéri mindent feladni érte, hiszen újjá varázsol, új életet ad, és ha szerelmes leszel érzed, hogy ÉLSZ!
Akárhogy, akármennyit, akármikor,
                                                             CSAK VELE!

Sosem lehet tudni

Kedveseim!

Nem foglalkozom a magyarországi politikával, illetve csak annyira, hogy más országban élek. De akár akarom, akár nem, eljutnak hozzám is a hírek a magyar helyzetről. Most, hogy van némi megingás a hatalom megítélésében, most napról napra nő azoknak a száma akik eddig tolták a szekeret, most pedig teleszájjal hirdetik a FIDESZ bukását. " Én megmondtam! Én megmondtam!"

Néhány gondolatomat nem tudom most nem megosztani:

     EMBEREK!   

                Vagy aminek látszotok...

-  Ne rugdossátok a döglött oroszlánt amíg mozog! Sosem lehet ugyanis tudni...

-  Takarjátok le a tükröket otthon! Márha a rendszer halálára gondolok is, meg azért is, hogy később hányinger (vagy néhány inger) kerülését könnyebbé tehessétek!

-  Fordítsátok vissza a falon a képeket! (aminek a hátán egy régi fotón még "valakik" voltatok a régi világban, és ugyanabban a keretben csak a másik oldalon másik fénykép bizonyítja, hogy nyaltátok egy orbán seggét)

-  Vágjatok jóképet mindenhez ami ezután jön! Sosem lehet tudni...

-   Óvatosan kritizáljatok! Mert sosem lehet tudni...

-  Mielőtt előveszitek a régieket, tüntessetek el otthonotokban minden olyan bizonyítékot amit esetleg majd szégyellni kell! De ne nagyon messzire. Mert ugyebár sosem lehet tudni...

-  Köszönjetek előre tisztelettel mindenkinek! Azoknak is akik talán most el fognak tűnni a színről, és azoknak is akik most másznak ki a semmiből.

     
             MERT NE FELEDJÉTEK: 

                                                 

                                               A SZAR MINDIG A VÍZ FELSZÍNÉN ÚSZIK!