Hálózatok sora az élet. Bármerre visz az utunk, előbb-utóbb elágazáshoz érünk. Dönteni kell, hogy merre tovább. Azután újabb elágazásnál ismét dönteni kell. Mindig csak egy döntés. Jobbra, vagy balra? Vannak akik mindig egyirányba kanyarodnak. Attól függően, hogy melyik irányt választják lesznek ők a jobboldaliak, vagy baloldaliak. Akárhogy is nézem, ezek az emberek körbe-körbe haladnak. Mindig ugyanaz. Unalmas, de biztonságos, ismerős körök. Útjaik csak ritkán kereszteződnek. Olyankor vagy konfliktus keletkezik, vagy észre sem veszik egymást a szintkülönbség miatt.
És ott vannak azok akik mindig ad hoc döntenek. Mindig a szimpatikusabb lehetőséget lovagolják meg, így ők úgy élik az életüket, hogy érzéseik szerint mindenből a legjobbat kapják, tehát optimisták, és boldogok.
Ugyanez visszafelé a pesszimisták köre, akik állandóan hitetlenek, elégedetlenek, irigyek, s előbb-utóbb gonoszak lesznek.
Ha jó megfigyeljük induláskor a lehetőség mindenkinek azonos.
Valahol később rontjuk el.
Valahol később
rontjuk...
2 megjegyzés:
Ha ilyen egyszerű lenne...
Dehogyis egyszerű! Gondold meg, szinte végtelen a variációk lehetősége.!
Megjegyzés küldése