Valaha elképzelni sem tudtam, hogy egyszer bejárom a világot. Illetve annak egy kis részét, de mindenképpen többet mint amire akkoriban lehetősége volt egy átlag magyar embernek. Aztán tessék. Előbb csak a környékbeli országok, aztán egyre távolabbiak. És lassan már úgy barangolok Európában, mint ha az egész az otthonom lenne. És valóban! Mindenhol otthon érzem magam benne. Talán csak Magyarország az egyetlen, ahol azt éreztetik velem a hatóságok, hogy mindenhol inkább érezhetem magam otthon mint hazámban. Na megyek is amennyire a lehetőségeim engedik. Most legutóbb Skóciában jártam. Csodálatos tájak, csodálatos emberek. És persze az a whisky!
Csak kapkodtam a fejemet amikor ráébredtem, hogy ahol járok, nagy elődök éltek ott. A templomosoktól az antropozófusokig rengeteg ideológiának a szülőhelyén jártam. Pedig sosem készültem oda. Csak úgy jött egy lehetőség, és én éltem vele. Köszönet azoknak, aki ezt lehetővé tették nekem!
Mesevilág az október végi tavaszban. Csodás virágok, és az a máshol nem található puha, bársonyos gyep!
Szóval Skócia is a szívem csücske lett na!
6 megjegyzés:
Nagyon hangulatos helyen jártál!
Nagyon szép, és érdekes vidék ez. Évszázadok óta minden épületet a szürke gránitból építenek. Mégis minden változatos. Varázslatos vidék no!
Szép tájak, fényképek és a fű! :)
Soha sem késő elindulni.
Hát igen! Elindulni mindig jókor van... :-)
Csodálatos, romantikus, mesés tájak. És a rózsa levele még üdezöld, mint kora nyáron! Azért kellett neked odamenni, hogy ezeket a szép képeket megoszthasd velünk, és mi is álmodozzunk kicsit ezekről a tájakról.
Megjegyzés küldése