2014. április 3., csütörtök

Korai demencia

Egy barátommal beszélgetve került szóba a dolog. Meséli, hogy mostanában egyszer előfordult vele, hogy hirtelen nem tudta, hogy éppen hol van, és hová tart. Arra sem volt magyarázata, hogy hogyan került oda. Csak azt tudta, hogy ment valahová. És csak állt egyhelyben egy darabig, mire lassanként kezdte felismerni a helyet. - Á! Az ott a feljárás a villamoshoz! Az meg ott a pékség... - és lassan eszébejutott minden. Kifújta magát, és ment a dolgára. Haza éppen, mert hiszen ez az "ismeretlen" hely pár percre volt az otthonától. Naponta járt arra.
Elgondolkodtató a dolog. Mert hiszen ezek a tünetek bármire visszavezethetők. Lehet egy pillanatnyi vércukorszint hanyatlás, vagy egy más betegség a háttérben. De valóban, hatvan fölött már akár a korai demenciára utaló jel is lehet. Olyan egyszerű lenne most elviccelni a dolgot, hogy: "A korai demencia az hajnal négytől négy óra öt percig tart csak, és általában észre sem vesszük álmunkban. Legalábbis nem emlékszünk rá." Vagy hogy: "Nézd már! Most született pár perce, és már azt sem tudja miért jött a világra!" De sajnos ez a dolog nem olyan egyszerű. Mindenkinek vannak a családban, esetleg a baráti körében olyan idős emberek akiknek a viselkedése egyszer csak megváltozott. Jellemváltozásnak látszik a dolog. Hirtelen érzelmesekké váltak, vagy éppen keményedtek. Nehezen jutnak eszükbe bizonyos egyszerű szavak. (nekem hatvan éve van ez :-) ) "Itt van a nyelvem hegyén!" Megváltozik az írásuk, sőt egyáltalán nem akarnak írni. Nehezen olvasnak. Pedig jó a szemük. Beszélgetésük során nehezen váltanak témát. Mindig visszatérnek ahhoz amit pár perccel azelőtt már hatodszor meséltek el. Általában a rövidtávú memória sérül. Mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges. Amire persze csak trükkökkel lehet elvinni az érintettet, hiszen éppen az a problémája, hogy nem tudatosul benne a betegség megléte. "Nincs nekem semmi bajom! Nem vagyok én hülye! Persze nincs két egyforma eset, így a szakember felkeresése elengedhetetlen. Jó hír, hogy sok esetben van orvosi segítség. Néha visszafordítható, de általában legalábbis lelassítható a folyamat. Megelőzésnek mindenképpen ajánlaható az intenzív szellemi tevékenység. Azok akik idős korukban is pl. nyelvet tanulnak, sokkal kevésbé érintettek...
Hogy miben is?
Nem is tudom.
Elfelejtettem. Pedig itt van a nyelvem hegyén!
Egy barátommal beszélgetve került szóba a dolog. Meséli, hogy mostanában egyszer előfordult vele, hogy hirtelen nem tudta...

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Megnyugtató, hogy nem vagyunk egyedül. :-)
stali

Kati Oláhné írta...

Nem szenvedek (tudtommal...) korai (?) demenciában, de Habostortánál nem tudok hozzászólni... Márpedig békési lévén muszáj elmondanom, h. a putritelepet hívták Párizsnak (a kocsmával szembeni terület), innen a név. Ha jól emlékszem, a szomszédos Mezőberényben London volt.

Vénember írta...

Igaz. De a FÉNY! :-)

Katalin írta...

akár én is írhattam volna, olyan pontosan elmesélted az én tüneteimet...

sajnos ez van
és bár rettegek tőle, az van, hogy, ha el akarok mesélni egy történetet, ha közbeszólnak, vagy "fel kell vezetni" protokolláris szabályok szerint, egyszerűen kimegy a fejemből, mit akartam...

erről elmesélek egy konkrét történetet, ha megengeded:

...

(miről is volt szó?)

Vénember írta...

Mint azt írtam is, ez sokféle okra vezethető vissza, amiknek a többségét kezelni lehet. De nem csak betegségek okozhatják. Oka lehet pl. valamilyen gyógyszer (pl. altatók) rendszeres használata is. Ennek a mellőzésével pl. akár meg is szűnhet a gond. De mindenképpen célzott orvosi kivizsgálás szükséges. Az mindenesetre nagyon jó jel lehet, ha valaki saját magán felismerni véli a tüneteket. Így sokkal könnyebb lesz a segítség is. De anélkül nem megy sajnos.

Vénember írta...

Jó társaságban minden könnyebb. :-)

Vénember írta...

Pedig bejelentkezett felhasználókén tudnod kellene kommentelni...