2014. március 22., szombat

Mosoly

Sosem értettem, hogyan lehet valaki mindig komoly. Valahogy rosszul van az olyan ember összerakva biztosan. Mert az élet nem arra való, hogy végigkomolykodjuk! Ezt állítom. Csak nézem az emberek arcát. Egyre több a borús, rosszkedvű ember. De még ők is elmosolyogják néha magukat. Ki az unokáját látva, ki azon, ha egy tálca tojással hasraesik valami szerencsétlen kétballábas egy humorhiányos kabaréjelenetben. De sehogy nem értem, hogyan tud életben maradni az, aki a legfinomabb humorra is csak rácsodálkozik. Hiszen ha mindenki nevet, akkor itt valami történt. És néz körül bambán, hogy " Ez most valami vicces volt?" Na nem! A humor nem vicc! Az kérem az igazán komoly dolog! A humor az élet sója. Attól válik emészthetővé ami egyébként könnyen leteperi az embert. Attól válik újra tervezhetővé az élet ha már nagyon kilátástalan volt, attól lesz szimpatikus az aki eddig csak a háttérben bújt meg a félhomályban, attól viseljük el könnyebben saját hibáinkat, betegségeinket is. Egy orvos mondta nekem egyszer, hogy ideális esetben én sosem halok meg, hiszen annyi tartalékom van... Aztán elkomolyodott, és azt mondta: "Ha csak magára nem esik a magasból egy humortalan alak"  Na igen Ez az igazi humor. Ez az " ideális esetben".
Sosem bíztam meg a mosolytalanokban. Azok valahogy bármire képesek lehetnek az álarcuk mögött. Akár gonoszságra is. És ösztönösen szeretem azokat akik örülni tudnak.

Na örömre fel!


6 megjegyzés:

márti írta...

... hehe... pont ez jutott szembe, humor nélkül felesleges talán élni is, halni is. És nem keverendő össze az iróniával, a szarkazmussal és vicsor-mosollyal

:-))

Gyógyulgass hát, küldök neked mosolyt!

Vénember írta...

Köszi! :-)

Györgyi írta...

Én is küldök.
Ilyet :9
Meg ilyet: :o)))
S még sok szépet, amit csak elképzelni lehet.
Mosolygós szép napot!

pipulka írta...

Szerintem aki állandóan komoly, az nem tehet róla. Olyan és kész, olyannak született. Valószínű azt sem tudja, hogy miről marad le, ha nem kacag. Direkt, erőszakkal úgyse lehet csinálni, hát akkor legyen inkább őszintén komoly és sótlan, mint sunyin, megjátszósan mosolygó.

Vénember írta...

Valószínűleg azért nem szeretem őket, mert kiismerhetetlenek. A mosoly ugyanis mindent elárul. Az álarc (ha az) semmit. Ettől még lehetnek nagyon jók is akár.

Vénember írta...

Köszönöm!!! A nap is kisütött egyből! :-)